Szerbusztok, Hajni vagyok. Sok emléket őrzök nagymamámról Toplak Erzsébetről, aki 1912-ben született és Magyarországról, a zala megyei Rédicsről származott. Mivel az édesanyja tanítónő volt, azt szerette volna ha lánya is követi őt a szakmában, ezért egy jó nevű intézménybe kívánta beíratni. Így került fel Sopronba és kezdte meg tanulmányait valamikor az 1922-es tanévben, tehát egy fél évvel a város hovatartozását eldöntő népszavazás után. Ezen a népszavazáson kellett a soproniaknak eldönteniük, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kívánnak-e csatlakozni. Tanulmányi értesítője szerint (egy négyest leszámítva) 

kitűnő tanuló volt. Miután elvégezte a gimnáziumot vissza is tért szülőhelyére a Zalaságba és 1932-ben ott ment férjhez. A sors fintora, hogy diplomával a zsebében végül is soha sem tanított.

Kis-Burgenland, területe 257 négyzetkilóméter. Bár várak nincsenek, de a táj ugyan olyan változatos mint az osztrák tartományé. Vannak itt is alföldi települések mint Nagycenk (Großzinkendorf) vagy Fertőboz (Holling), fertőtóparti kisváros mint Fertőrákos (Kroisbach), dombvidéki falvak – Balf (Wolfs), Sopronkőhida (Steinambrückl), Ágfalva (Agendorf) – és hegyi települések – Sopronbánfalva (Wandorf), Brennbergbánya (Brennberg). És persze Burgenland fővárosa Sopron. Egy kincs. Nyolc középkori templomával és legalább 130 középkori emlékével igazi ritkaságnak számít itt kelet-közép Európában. Vannak még kastélyok és régi malmok is.


Tiplikus burgenlandi táj a Balfi-dombsággal és háttérben a Soproni-hegységgel.



Sopron városát nyugat-Magyarország egy részével együtt az 1919-es saint-germain-i békeszerződés Ausztriának ítélte. Ezt az új tartományt Burgenland néven az osztrákok meg is szervezték Ödenburg tartományi székhellyel. Azonban 1921 december 14-én - a Velencei szerződés értelmében népszavazás tette lehetővé, hogy a lakosok kinyílvánítsák hovatartozási szándékukat. Az eredmény Magyarország javára dőlt el, bár érdekes, hogy az így Magyarországhoz visszakerült terület német többségű volt (A teljes lakosság 57%-a). Sopron is ekkoriban relatív német többséggel rendelkezett, ami azt jelentette, hogy sok német származású lakos népszámláláskor a magyart jelölte meg nemzetiségnek.



 

 A budapesti osztrák nagykövet, Hans von Cnobloch azt mondta – még az 1921-es decemberi népszavazást megelőzően -, hogy Sopron nélkül Burgenland nem ér semmit. Lehet, hogy igaza volt de akkor felvetődik a kérdés, hogy melyik az igazi Burgenland. Az osztrák, amely falvak sokasága néhány kisvárossal, vagy a Magyarországon maradt Sopron a környező falvakkal?


Így nézne ki, ha …….(Es würde so aussehen, wenn….)



Ami a történelemtudományt illeti, tudnivaló, hogy olyan kérdések feltevése, hogy - mi lett volna ha? – történelmietlen és komolytalan dolognak számít. Mégis elgondolkodhatunk (ésszerűen megközelítve néhány eseményt), hogy valóban hogyan is történhetett volna az ellenkező esetben. Pl. Mi történt volna, ha nem sikerül 1921-ben népszavazást tartani Sopronban, vagy ha a szavazás eredménye negatív lett volna ránk nézve? A magyar kormány miért pont Sopronhoz ragaszkodott és miért nem Felsőőrre vagy Kismartonra tartott igényt? A népszavazási határ kijelölésénél mért pont ezek a Sopron környéki falvak jöttek számításba és miért nem csatoltak úgymond még más községeket is hozzá, hogy a terület nagyobb legyen?


Tudta-e, hogy...?


…hogy, a trianoni békeszerződést felülírva nem csak Sopron és
környéke tért vissza Magyarországhoz. Az új osztrák-magyar határkijelölésekor lehetőség volt arra – a velencei szerződés értelmében –hogy közvetlenül a határ mellett fekvő települések esetében kiigazításra kerüljön sor Magyarország javára. Így került vissza hozzánk még tíz község a Pinka –patak völgyében, Szombathelytől nyugatra és Fertőújlak a Hanságból.

...hogy, noha az első világháború utáni területváltozások következtében több mint három millió magyar került határainkon kívülre, azokon a területeken, melyek mégis visszakerültek hozzánk, többségében nem magyarok laktak. Sopron és környéke német, míg a pinka-völgyi falvak horvát többségűek voltak.

…hogy a visszakerült területek kb. 400 négyzetkilométert tettek ki húsz faluval és egy várossal, azaz kb. 55 ezer lakossal.

…hogy a soproni népszavazás következtében – amikor is a város és környéke visszakerült Magyarországhoz – egy mély bemetszés keletkezett osztrák területen, mely gyakorlatilag kettévágta Burgenlandot. A mai magyar határ itt közelíti meg legjobban a régi történelmi Magyarország határát, azaz 4,5 km-re.

…hogy, Sopront „elveszítve” az új osztrák tartomány főváros nélkül maradt. Pedig azt, hogy Ödenburg (Sopron) Burgenland fővárosa, még az új osztrák köztársaság alkotmányába is bekerült. Ironikus módon azonban az osztrákoknak sosem sikerült magát a várost elfoglalni, noha erre többször is kísérletet tettek.



A témáról bővebben :
- Ormos Mária – „CivitasFidelissima” 1990,
Gordius Kiadó
- Tóth Imre – A Nyugat Magyarországi Kérdés.
1922-1939, Sopron 2006



http://hvg.hu/kultura/20111212_sopron_nepszavazas_1921_memento

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1921_december_14_megkezdodik_a_sopron_kornyeki_nepszavazas/



Guestbook is loading comments...

 Kontakt: enrico1918@gmail.com

-

-

Copyright © 2016. All Rights Reserved.